„A Tejkút című előadást már egy éve kiválasztottam és felvettük a Brighella Bábtagozat évadtervébe. Az viszont, hogy egy hónapja kitört az orosz-ukrán háború, nagyon aktuális lett, mivel az előadásban is háborúskodni kezd két királyság. Minden mondatban találunk valami olyat, ami napjainkra vonatkozik, kezdve a média szerepétől egészen éppen háborúig. A gyerekek is valamilyen szinten tisztában vannak a közelünkben folyó eseményekkel, és úgy látom, ők is látják a párhuzamot. Az előadásban arra fektetjük a hangsúlyt, hogy megmutassuk, milyen jó szépen, békében élni” – mondja a rendező, Nagy Regina.
Az előadás üzenet egyértelmű és nagyon aktuális, az előadást megtekintő felnőttek pedig valószínűleg a bábszínházi termet elhagyva nagyot sóhajtanak majd: a való életben is szükség lenne óriásokra, akik könnyedén rendet tudnak teremteni és elhozzák a békét.
„Az előadás elkészítéséhez remek stáb állt össze, és mindenki hozzájárult ahhoz, hogy egy jól sikerült produkciót mutathassunk be ez alkalommal is. A színészekhez a Harag György Társulattól csatlakozott Laczkó Tekla is, aki visszatérő vendég a Brighella Bábtagozat előadásaiban. Szintén visszatérő Nagy Csongor Zsolt is, mint zeneszerző, viszont először dolgoztunk Bakk-Dávid Lászlóval, aki szintén a zenékért volt felelős. Laci közreműködött már a Raszputyin és a Csongor és Tünde című nagyszínpadi előadások létrehozásában is, és mivel tudtuk, hogy a bábelőadásoktól sem riad meg, meghívtuk és csatlakozott hozzánk” – mondja Bandura Emese, a bábtagozat vezetője, aki az előadás látványvilágát is megálmodta, illetve elkészítette a díszleteket és a bábokat.
Egyszer volt, hol nem volt, még a modern idők kezdete előtt, élt erre mifelénk egy öreg mesélő. Fáradhatatlanul járta a magyar földeket, hegyeket és völgyeket, ontotta magából a szebbnél szebb történeteket: boszorkákról, szép lányokról, királyokról, sárkányokról. Ezeket mind összeszedte, tintás-tollal megkötözve begyűjtötte sok-sok színes varázskönyvbe és aláírta: Benedek Elek. Több mint 100 év elteltével, egy fiatal leány rátalált egy ezüst színű mesekönyvre, összegyúrva sok régi mesét, új életre szólította a varázskönyvből a Tejkút történetét. Piros- és Fehérország határa rejtekében áll az életadó Tejkút, a két rivális nép tej- és konfliktus forrása. Gyűlöletüket mélyíti egy magányos és megfáradt óriás megjelenése, aki éjről-éjre a tejet issza ki. A két ország királya kezdetektől gyűlöli egymást, kapva-kapnak tehát konfliktusuk új forrásán, versenyt hirdetve: ki győzi le először az idegent? Sakkjátszma ez két báb között, piros ellen fehér játszik, és a tét a kút tulajdonjoga. Tervük hátráltatója csupán a két királyi gyermek szerelme, ami bár megoldást jelentene, de a gyűlölet már akkora, hogy elvakított minden bábút, és a cél a harc maga. Legyőzhet-e két birodalomnyi gonoszságot egy magányos óriás és két tiszta szívű de különböző színű fiatal? Ki győz végül e furcsa sakktáblán? Csodaszámba megy már az igaz barátságban? Az emberség? Az elfogadás? – írja az előadás ajánlója.
A Brighella Bábtagozat produkciójának megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Az előadás szereplői Kófity Annamária, Nagy Anikó, Bandura Tibor, Nagy Tamás és Laczkó Tekla. A produkció rendezője Nagy Regina, díszlet- és bábtervezője Bandura Emese, koreográfusa Gabriela Tănase, zeneszerzői Bakk-Dávid László és Nagy Csongor Zsolt, ügyelője pedig Liegner Zsolt volt.
